Ann Chamberlin regényében valódi történelmi személyek kelnek életre egy egzotikus 16. századi, leginkább cselszövéssel és fényűzéssel jellemezhető Oszmán világban, amit a törökök a női szultánok uralkodásának hívnak (ennek az uralkodási időszaknak Hürrem volt az egyik sarokköve). A történetben megismerhetjük Sofia Baffót, egy velencei nemesúr gyönyörű lányát. A nagyravágyó és intelligens fiatal hölgy élete 1562-ben vesz drámai fordulatot, amikor elrabolják a Földközi-tengeren garázdálkodó kalózok. A szépséges fiatal nőnek nem esik bántódása, de örökre le kell mondania a szabadságról. A nemes kisasszonyból egyszerű rabszolga lesz. Szépségével azonban felkelti azok figyelmét, akik magának a török birodalom nagyhatalmú urának, a fényességes padisahnak, az idős Szulejmán szultánnak keresnek gyönyörű háremhölgyeket. Szafije azonban nem kerül be a szultán háremébe. Egy titokzatos úri hölgy veszi meg elképesztően magas árért. Nurbanu szultána a fiának, a leendő szultánnak szánja a lányt. Az elszánt ifjú nő nem adja meg magát a sorsnak. Semmitől sem riad vissza. Elcsábít egy félszemű rablóvezért és magába bolondítja a birodalom leendő urát. Elképesztően vakmerő és becsvágyó. A hárem titokzatos, fülledten erotikus világában szemtanúja lesz a vakmerő és gyakran kegyetlen cselszövéseknek. Beleveti magát a küzdelembe, és elszánja magát arra, hogy ne csak a szultán szeretője, hanem a kedvese és bizalmasa is legyen. Mindeközben szörnyű sors vár a lánnyal együtt fogságba esett olasz fiúra: megfosztják férfiasságától, és számos kaland után bekerül eunuchnak a hárembe. A regény Szafije küzdelmeinek krónikája. Nagyszerű leírások váltakoznak a gyorsan pergő, élvezetes párbeszédekkel. A könyv oldalain életre kel a napfényes Itália és a titokzatos Oszmán Birodalom. Beléphetünk a rabszolgapiacra és a török főváros színpompás, kavargó sikátoraiba és nem utolsó sorban a hárembe, melynek magas kőfalai mögötti, gyakran szenvedéssel, máskor meg gyönyörrel teli hétköznapoknak lehetünk tanúi. A könyv tetszeni fog a szerelmes történetek, de a történelmi regények rajongóinak is. A Szafije nem véletlenül nyerte el Franciaországban a legjobb külföldi történelmi regénynek járó díjat.