Josef Seifert-et, a neves osztrák filozófust, a liechtensteini Nemzetközi Filozófiai Akadémia örökös tiszteletbeli rektorát szoros szálak fűzik Magyarországhoz: egy ideig édesapja is Magyarországon élt, s immár neki magának is olyan kedves barátai élnek itt, mint egykori tanítványa, a kiváló magyar filozófus, Mezi Balázs professzor és dr. Szalay Mátyás, a jelen mű fordítója. A szerző eddig megjelent művei a fenomenológiai realizmus elveit követik, vagyis azt a bölcseleti irányzatot, melyet Edmund Husserl alapozott meg a Logikai vizsgálódások Prolegomenájában, s amelyhez olyan nagy gondolkodók csatlakoztak, mint Adolf Reinach, Max Scheler, Dietrich von Hildebrand, Alexander Pfänder és Edith Stein. Az a filozófia, melyet, "fenomenológiai realizmus"-nak nevez, szorosan kötődik a klasszikus bölcseleti tradícióhoz, különösen Platónhoz és a platonizmus hagyományához, valamint az arisztotelészi gondolatvilághoz. Könyvei legfőbb célja nem más, minthogy a maga szerény módján megvalósítsa minden valódi filozófia végső célját: a legfontosabb kérdéseket illetően filozófiai tudáshoz jutni. Ugyanakkor szeretné kimutatni, hogy a filozófia végső törekvése az igazság megismerése, s ezért a gyökeresen átgondolt, vagy mondjuk úgy, forradalmasított "fenomenológiai módszer" - melyet inplicit módon minden filozófus alkalmaz, függetlenül attól, melyik "iskoláshoz" tartozik - a legjobb, s bizonyos szempontból az egyetlen eszköz e cél eléréséhez.