?...Bárdi kényelmesen elobbre lépett, tovább rágta a gyufaszálat. Robi bosszankodott, hogy miért boszíti fel Bárdi a fegyvereseket. ? ?Felesleges hosködés? ? gondolta. A géppisztolyos a szakállasra nézett, aki egy dossziéból papírlapokat szedett elo. Horváth ? arcán a részegek bárgyú mosolyával ? nekitámaszkodott az ajtófélfának, és dudorászott. A fegyveres férfi arcáról eltunt a mosoly. Ingerülten Bárdi elé lépett. A szakállas, mintha álomból ébredt volna, elfordult. ? Mi van, bajtársam? ? kérdezte halk, fuvolázó hangon. ? Ez a nyomorult már megint kötekedik ? válaszolt a géppisztolyos, aztán ismét Bárdi felé fordult. ? Köpd ki a szádból! Robi már nem bírta idegekkel. ? Százados elvtárs! Ne, minek csinálja? ezt? a? Bárdi a fiúra nézett, majd ismét a felkelo felé fordította fejét, s anélkül, hogy a szemét levette volna a fegyveres arcáról, a lába elé köpte a gyufaszálat? A fegyveres olyan mozdulatot tett, mintha meg akarná ütni, de a szakállas megfogta a karját...?