"Mert hiszen minek nekem az olyan szerelem, amibe beleszédülök, ami a magasba repít, aztán meg ott hagy azok kénye-kedvére, akik azt hiszik, hogy ezek a szavak az övéik, csak mert ők használják a leggyakrabban, ők kiabálják a leghangosabban." A történet elbeszélője, Anna (létező személy) naivan tiszta lélekkel figyeli a körülötte zajló történéseket. A környezete által szellemileg visszamaradottnak tartott Anička a Bánovce nevű kisváros lelkipásztora, Jozef Tiso (az ország leendő elnöke) gyorsírója lesz, és sajátos prizmáján át meséli el a körülötte zajló, sorsfordító eseményeket. A történelmi tényanyagra, szemtanúk beszámolóira és művészi fikcióra támaszkodó, emberi sorsokat, szerelmeket nyomon követő regény a történelem sötét korszakába, és azon belül az 1939-45-ös szlovák bábállamba vezeti el olvasóját.