Tartsd közel a barátaidat, de még közelebb az ellenségeidet... Hétéves korom óta utáltam Rachel Dawsont. A szomszédom és az első számú esküdt ellenségem volt. Hála neki, szinte az összes gyerekkori veszekedésünk úgy végződött, hogy felgyújtottam valamijét. (Vagy fordítva.) Árulkodott a szüleimnek, ha takarodó után értem haza. Árulkodtam a szüleinek, amikor hazudott, hogy van-e barátja. Így ment közöttünk az adok-kapok a gimi alatt, és amikor egyetemre mentünk, kölcsönösen megfogadtuk, hogy soha többé nem állunk szóba egymással. Egészen addig, amíg fel nem bukkant nálam az egyetem utolsó évében, átmeneti szállást kérve. Amíg rá nem döbbentem, hogy mennyi minden megváltozott közöttünk, és egyre nehezebb lett megtartani tőle az öröknek hitt távolságot... Izgalmas és rendhagyó szerelmi történet, váltott szemszögből. A magyar kiadásban helyet kapott a történet plusz fejezete is, az Utálattal: Rachel.