"Rónay György (1913-1978), elismerten kora egyik legjelentősebb esszéistája és kritikusa, a katolikus irodalomnak is kiemelkedő képviselője, megállás nélkül arra törekedett, hogy irodalmunknak ezt a vonalát az egyetemes magyar irodalom részévé tegye. Törekvését megnehezítette, hogy a marxista irodalomszemlélet uralkodása idején a vallásos irodalmat és íróikat elhallgatták, elhallgattatták, kitörölték olvasóik emlékezetéből. Ebben az ellenséges közegben különösképp megnövekedett ilyen irányú működésének súlya. Kitartó tevékenysége eredményeként a hivatalos szervek végül engedélyezték Harsányi Lajos, Sík Sándor és Mécs László szigorúan megválogatott köteteinek megjelentetését. Valamennyihez Rónay György írta a bevezető tanulmányokat, melyek azóta is e három író a "papköltő triász" értékelésének alapja. Mivel e válogatások ma már hozzáférhetetlenek, bevezetőik mindenképpen közlésre érdemesek napjainkban is. Kiegészítésül közöljük azokat a kisebb méltatásokat is, amelyeket Rónay György írt róluk, teljesebbé téve a műveikről alkotható képet, egyben bepillantást engedve a jövő évben 100 éves író szemléletére, az irodalomról kialakított felfogására." (a Kiadó)