A kötet a Kádár-korszak politikai rendőrségének belső világát mutatja be: az állomány azonosítását követően elsőként elemzi átfogóan a Belügyminisztérium III/III. Csoportfőnökségénél tevékenykedő állambiztonsági tisztek, a "belső ellenséggel" foglalkozó állomány életpályáját és működését, szocializációs közegeit és generációs élményeit, névvel, arccal bemutatva az alezredesi rangig eljutó tiszteket. A kötetben bemutatott tartótisztek az állambiztonsági hálózat irányítói voltak, így azonosításuk az ügy- és ügynökközpontú elbeszélések árnyalását is lehetővé teszi. Az adatgazdag elemzésekből megismerhető, hogy kik végezték a társadalom széles körű ellenőrzését, kik irányították a Kádár-korszak meghatározó politikai ügyeit és bomlasztásos akcióit. A kronologikus rendet tartó fejezetek kitérnek arra, miként élték meg a III/III-asok a Horthy- vagy a Rákosi-korszak világát, a második világháború időszakát vagy éppen az 1956-os forradalom napjait, mielőtt a belső elhárítás kötelékében találkoztak volna. Feltárulnak bennük az egyházakkal, az ifjúsági intézményekkel, az egykori politikai elítéltekkel, a kulturális élettel és a rendszerkritikus ellenzéki csoportokkal foglalkozó titkosszolgálati részlegek mindennapjai. Miközben az elemzések rávilágítanak a történelmi örökségként ránk maradt titkosszolgálati akták töredékességére, a szervezet belső történeteinek áttekintése révén feltárulnak a kádárizmus jellegzetességei is, legyen szó otthonteremtésről, szórakozásról vagy a hétköznapi hírek kommentálásáról.