A tükörbe néző köpcös, élemedett korú férfi nem panaszkodhatott sorsára. Sikere volt a nőknél, sikere volt a társadalmi feljebb jutásban, szabad, kötetlen lényként utazta be imádott hazája, Franciaország és Itália csodaszép tájait. A szabadság titkát az értelemben és akaratban kiküzdött hatalomnak fogta fel. E hatalomra szert tenni tudás, szeretet, lelki nagyvonalúság nélkül lehetetlen. Igen, hálás ifjúkori vétkeinek, bár nem dicsekszik velük. Az őszemében a sikeres életnek tudás az alapja, nem a kalmár-szellem motiválta gazdagság. Az írás ma az ő gyönyörűsége, mentőangyala, az örökkévalóság íze, amitől eltűnik a jelen, könnyebbedik még az öregedő test nyűge is.