"Megpillantja Rókáné komámasszony a kalácsot, s mondja Farkas komának: -Ejnye, komámuram, egyet mondok, kettő lesz belőle. -Hadd hallom, kedves komámasszony. -Lopjuk el ezt a kalácsot. -Nem bánom én, komámasszony, csak aztán meg ne csaljon kend az osztozásnál. -Ugyan, ugyan, komámuram, mit nem gondol rólam? - szenteskedett Rókáné komámasszony. Bezzeg hogy egykettőre elemelték a kalácsot, aztán - uccu neki, vesd el magad! - szaladtak árkon-bokron át, s meg sem álltak, míg az erdőbe nem értek."