"Husz János, prágai egyetemi tanár szellemi mozgalma termékeny talajra talál az erdélyi parasztság körében is, annál inkább, mivel a huszitizmus nemcsak vallási, de társadalmi tekintetben is az elavult feudális rend ellen fordul. Az 1437-es erdélyi Budai Nagy Antal-féle parasztfelkelés, amelyben a kisnemesség is szerepet vállal, az akkori társadalmi ellentétek kiéleződését jelentette; számos, kisebb-nagyobb lázongás jelzi már odáig is az utat. Budai Nagy Antal parasztserege fegyveres harcban győzelmet arat a feudális urakkal vívott küzdelemben, de harca végül elbukik, mint minden felkelés, ha más, befolyásosabb társadalmi réteg nem áll az élére. Az 1437-es erdélyi parasztfelkelés idején már általánossá válik a pénzgazdálkodás. A főpapok a nekik járó tizedet, és a világi, feudális hatalmasságok a nekik járó kilencedet nagyrészt pénzben követelik a jobbágyságtól. Zsigmond király, hogy az udvar fényűző kiadásait egyensúlyban tudja tartani, a pénzrontás eszközéhez folyamodik az 1433-as esztendőben. Lépes György erdélyi püspök, arra számítván, hogy a pénz értéke később visszaáll, három évig megszünteti a papi tized beszedését."