E kötet címében három kiemelkedő zenemű áll jelképeként a magyar zenetörténet három századának. E három évszázadban, témánk határai között maradva, olyan személyiségek tűnnek fel útjelzőül, mint Rákóczi és Mozart, Berlioz és Liszt, Bartók és Kossuth, Erkel és Kodály. Nevük a magyar muzsika újabbkori történelmi ihletettségének megannyi tetőpontjára utal. Kötetünk tényeket tár fel abból a korból, amelyben a honi zeneművészet, a török dúlás elmúltával, fokozatosan megerősítette kapcsolatát Európával meg abból a két emberöltőnyi időből, amelyben a világkultúra egyik vezető erejévé válhatott. Húsz fejezete ismeretlen áramlatokat tesz láthatóvá: korjelző mestereket és remekműveket, titkos szellemi kapcsolatokat világít meg, kísérletet téve arra, hogy megmutassa e törekvéseknek, e személyiségeknek, e műveknek és hatásoknak tereken és korokon átívelő jelentőségét.