A posztmodern idők után is nagy kihívás a regényírás, bár a „történet” már nem idegen sem az írótól, sem az olvasótól. A szerző a lehetetlenségek lehetőségéről, fekete lyukakról és egyéb badarságokról szól e kötetében – saját bevallása szerint, s hozzá mindezt kérdőjellel. Az orvosprofesszor szerző írását a bosszúság motiválta, ám rögtön biztosít is bennünket arról, hogy végül mégis jókedvűen írta. Az olvasó is remélheti, hogy ebből a kötetből – csakúgy, mint Hankiss János korábbi műveiből – üdítő élményeket meríthet.