„Ha szeretsz engem, hagysz dolgozni!” – ismerős a „vicces” kikötés? De mennyien szenvedünk a túlzott munkastressztől, hányan csekkoljuk az e-mailjeinket munkaidő után, és vajon mennyien vagyunk, akik hétvégén se restek céges üzenetekre válaszolni, mert épp sürgős határidő van? Hol kezdődik a munkaidő, és hol ér véget? Vannak még határok? Mi van akkor, ha már láthatatlanok ezek a határok, és ha már minden percünket a munkával töltjük? Ha szorongunk attól, hogy nem tudjuk befejezni a teendőinket, vagy hogy nem hozzuk ki magunkból a maximumot? És hogy érzi magát eközben a társunk, a családunk? Létezik olyan, hogy munkafüggőség? Ez vajon ugyanolyan betegség, mint más függőségek, például az alkoholizmus vagy a drogfüggőség? Vagy pont ellenkezőleg: ez egy kívánatos és hasznos szenvedély, ami támogatja a családot, a munkahelyet és a társadalmat? Mi minden vezethet oda, hogy valaki a munka rabjává válik? Hajszolt, tempós világunk fenyegető addikciója a munkafüggőség. Ne gondoljuk, hogy nem hat a testi-lelki egészségünkre, a társas életünkre, a nevelési gyakorlatunkra. Ha úgy véljük, bennünket is fenyeget a munkafüggőség, jobb, ha mindjárt beletemetkezünk Kun Bernadette hiánypótló kötetébe, amely sok év után először nyújt erről a civilizációs betegségről teljes kor- és kórképet úgy, hogy a felépülésre is ad megoldási tippeket. „Amit ebből az érdekes és olvasmányos könyvből tanultam: a munkamánia nem hasznos szenvedély, hanem komoly következményekkel járó függőség, amivel foglalkozni kell." dr. Gyurkó Szilvia, gyermekjogi aktivista „A munkafüggőség viszonylagosan új, ám napjainkban igen sokakat érintő jelenség. Rejtett és a társadalom által gyakran jutalmazott jellege miatt kevés figyelmet szentelünk neki, annak ellenére, hogy munkafüggőség negatív következményei kiterjedtek. A súlyos testi és lelki következmények mellett a párkapcsolati és családi problémák szinte „kötelező” velejárói e függőségnek. Kun Bernadette könyve kitűnő összefoglalója a témának, amely közérthetően mutatja a be a szakirodalom legfrissebb eredményeit. A téma mindenkit érint; dolgozó emberként, családtagként, munkaadóként, munkavállalóként egyaránt javasolt a kötet elolvasása.” Dr. Demetrovics Zsolt, a könyv szakmai lektora, egyetemi tanár, az MTA doktora, ELTE Pszichológiai Intézet portré van! Fotó: Bazánth Ivola Kun Bernadette pszichológus, pszichodráma-vezető és képzésben lévő családterapeuta. Egyetemi docens, az ELTE PPK Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékének vezetője. Több mint tizenöt éve kutatja a szenvedélybetegségek lélektanát, doktori disszertációját a szerhasználat és az érzelmi intelligencia összefüggéseiből írta. A korábbi Nemzeti Drogmegelőzési Intézet munkatársaként a drogprevenció és a drogpolitika területén is jártasságot szerzett. Kutatásaiban az úgynevezett viselkedési addikciókkal foglalkozik, ezek közül a munkafüggőség a fő kutatási területe. 2015-ben az ELTE „az év ígéretes kutatójának” választotta, 2017–2020 között a Magyar Tudományos Akadémia Bolyai János Kutatási Ösztöndíjában részesült. Közel ötven tudományos tanulmány szerzője, ezek mellett tudományos ismeretterjesztő írásokban, interjúkban és podcastbeszélgetésekben is foglalkozik a munkafüggőség problémájával.