Minden harmadik kedden találkoznak egy panzióban. Az asszony negyven év körüli, férjezett, a férfi is házas. Nincs szó közöttük szerelemről, csak titkos találkákról, ahol a hétköznapokat elviselhetőbbé téve csalják házastársaikat. Az alaphelyzet ellenére mégsem konvencionális történet, mivel időről időre megelevenedik az asszony tragédiával átszőtt élete. Ezekben a sűrített, lelket-testet tipró részletekben sejlik fel a jelenben zajló légyottok ellentmondásos atmoszférája. A szerző hagyja sodródni a két főszereplőt, akik egyik percben szakítanak, a másik percben szeretkeznek. Őrlődnek, kötözködnek, pokollá teszik egymás életét, de ezt a folyamatot csak az asszony ismeri fel, a férfi mintegy önámítva, gyors zuhanyozással lemossa magáról az idegen illatokat és nedveket, de a zsákutcából ő sem talál ki. Az író ránk bízza a megoldást, hogy nemünktől és vérmérsékletünktől függően erkölcsi közösséget vállalunk velük vagy durván elszigetelődünk tőlük.