A vásárúti születésű Kántor Zoltánt gyermekfejjel hurcolták el Németországba a második világháború idején. Kilenc hónapot töltött a messzi távolban leventeként, ahol bőven volt része nélkülözésben és kilátástalanságban. Története realisztikus ábrázolása egy kegyetlen és embertelen kornak, amikor milliók estek áldozatául az ordas eszméknek. Mélyen eltemetett, fájó emlékek kerülnek a felszínre e könyvben, melyek örök mementóul szolgálnak a ma embere számára is. Mert a múltat nem szabad feledni!