Krúdy Gyula, a ?nagy álmodozó? nemcsak feledhetetlen regényalakokkal írta be nevét az irodalomba, hiszen a századforduló Magyarországának legfontosabb közlési eszközének a sajtó, az újságírás nyilvánossága tetszett. Megszámlálhatatlanul sok, hírlapokban megjelent írásából gyujtöttek egybe Magyar tükör címmel már korábban is összeállítást. Az az 1919. évi földosztással bezárólag tartalmazta publicisztikáit. E kötetben a háború végét követo drámai változások kapják a fo hangsúlyt. Közvetlenül Trianon fájó traumája nyomja rá minden írásra a bélyegét. A nosztalgia az elveszített ? holott akkor még nem is a végleges elvesztés tudatával ? tájak, hegyek, fenyvesek, folyókanyarulatok csodái után. Föl-fölrémlik publicisztikájában a novellista-szépíró lebego hangulatú képalkotása a régi Pest nyugdíjas öregurai kényelmes óráinak átszellemítésében# de ugyanolyan szépséges-borzongató az égbe nyúló Kárpátok falvai faúsztató tutajosainak hétköznapjaiba bepillantani. Helyzetjelentés van ? tanulság nincs!