Levél Apámhoz: ez a cím nem Kafkától származik. A szerzo nem adott címet muvének. Egyszeru okból: nem szánta munek, csak közönséges levélnek. Hogy a terjedelmes levél mégis a ?mu? irodalmi rangjára emelkedett, ezt nemcsak muvészi ábrázoló eszközeinek vagy jellegzetes Kafka-stílusának köszönheti, hanem mindenekelott sajátságos tartalmi értékeinek. Kafka világképének különösen becses dokumentuma ez a közvetlen vallomás, méltóképpen sorakozhat fel az irodalmi igényu alkotások, a ?közvetett? vallomások mellé. Kafka 1919-ben írta meg ezt a különös vádiratot apja ellen. ?Írásaim Rólad szóltak? ? írta apjának, mintha azoknak akarna ezzel is igazat adni, akik az ?apa-komplexusban? keresik meghasonlott világképének egyedüli okait. A félelmetes apa csupáncsak része, de egyben óriássá nott szimbóluma is annak a világrendnek, mellyel az író meghasonlott, s szabadulni mégsem tudott tole soha. A levél sokféle tanulságot rejteget, néhol még Kafka oly sajátosan abszurd képalkotásának is nyomára vezet. Csak egyetlen példa: a legjellemzobb Kafka-novellák egyikében, Az átváltozásban az elbeszélés hose arra ébred, hogy féreggé változott, s így éli tovább életét, megtaposva a családban. Ez a novellában egyetemes érvényuvé avatott kép az apjához írt levélben is megismétlodik, ezúttal reális, élményszeru értelmezésben: ?eltávolodtam Toled egy darabon, önállóan, még ha ez kissé arra a féregre emlékeztetett is, amely a hátulról rátaposó láb alól teste elejével kivergodik?? Szabó Ede