"Csíki András (Nyárádszereda, 1980) második kötetének címéül nyugodtan választhatta volna a Transzilván taktust, egyezően a hangulatot nagyban meghatározó verssel: "Nagyapák sírján / körbevágott árnyék: / kupecek, kápók - / ember verte tájék". Erdély - a szülőföld - dallama ugyanis ott lüktet az alkotásokban s ez ellen a szerző, érezhetően, nem is kíván hadakozni. A könyv öt év terméséből áll össze, egyes darabjai ismertek lehetnek a Magyar Napló vagy a Hitel folyóirat olvasói előtt.