Juharfalvi Emil, az égetnivaló svéd fiúcska ötven éve kiáltotta először, hogy: "Kírem a sapkóm!" Azóta gyerekek milliói tanulják a gyapjas hajú, ötéves vadóctól a csibészkedés mesterfogásait. A trilógia első kötetében Emil annyira a családi levesestál mélyére néz, hogy alig tudják levenni a fejéről. Mikor nagy vendégséget tartanak a Macskaháj-tanyán, a húgát vonja fel a házuk előtti zászlórúdra, majd szőrén-szálán eltűnik, és megríkatja az egész vendégsereget. Végül az öreg kancájuk hátán titokban eljut egy népünnepélyre is, ahol aztán "kirúg a hámból", és még a "puskó"-ja is jó szolgálatot tesz.