"Népszerű dráma lehetett a II. Richárd a kiadások számát és sűrűségét tekintve, és I. Erzsébet állítólag neheztelt is, hogy már negyvenszer játszották, ami 60-80 ezer nézőt jelent a 100 ezer lakosú Londonban, ugyanis azt pletykálták, hogy a határozatlan, csapongva rendelkező király alakjában a királynőre célzott volna a szerző." Spiró György