Kezdődhetett volna úgy, hogy „Egyszer volt, hol nem volt:…” Befejeződhetett volna úgy, hogy „…éltek, amíg meg nem haltak.” De tudjuk, hogy nem így kezdődött és nem így végződött. Csaplár Vilmos regénye a már nem is annyira közelmúlt kispolgári elsőtitkárságát mutatja be. A fekete humortól a szatírán át a simogató iróniáig minden hangszeren játszva elmeséli a kovácselvtársi vágyaktól megszállottak és a világforradalmiak küzdelmét a hihetetlenül fineszes Kádár János országában. Mátyás király Gömörben lóvá tette az urakat, összekacsintva a néppel. Kádár János is kacsingat. Legalábbis időnként úgy tűnik, mintha kacsintana.