"Nem tudhatod, mekkora biztonság az, ha érted a körülötted lévők szavát addig, míg nem tapasztalod meg a buborékot, ami egy idegen országban vesz körül minden pillanatban." Fia és férje halála után Angela úgy érzi, nincs tovább maradása Magyarországon. Az élet itthon kilátástalan, és a szánakozó tekintetek sem segítenek a lelki egyensúlya helyreállításában. Egy szebb jövő, egy új kezdet reményében Németországba költözik két nagykamasz fiával. Nyelvtudás és támogató háttér nélkül azonban rettentően nehéz megkapaszkodni egy idegen országban. Az Ich bin aus Ungarn azonban nemcsak a kivándorlás viszontagságairól szól, hanem sokkal többről. A külföldre költözés bonyodalmain túl azt is megmutatja, hogyan őrizhetjük meg a méltóságunkat minden körülmények között, és milyen pusztító hatása lehet a fel nem dolgozott gyásznak, a gyökértelenségnek. Ez a memoár ugyanakkor a remény, a kitartás könyve is: azt meséli el, hogy ha el is fáradunk, össze is rogyunk olykor a súlyok alatt, mindig fel lehet és fel is kell állni, újra meg újra.