1977. november 11-én, Márton napján Baur és Bindschädler, a két régi barát szokásos szombati sétájára indul a svájci Oltenben. Szinte végig Baur viszi a szót, felidézi emlékeit szülőfalujáról, Amrainról. A mesélés során múltból származó képek bukkannak elő és ékelődnek a történet szövedékébe, behatolnak a már felidézett képek közé, létrehozván a lélek kiállítótermét. Nyelvi köntösbe öltözött képek rajzolják ki a séta útvonalát, az utcanevekre rárakódó múltat, az elmesélés által mintegy közterületté váló személyes időt. Egyes kitüntetett elemek, motívumok ismétlődése, néhány alapjelenet révén a regény végére aztán összeáll a teljes kép, amely mégis átmeneti és hiányos csupán. És az olvasóra vár, hogy kiegészítse.