Helen Macdonald kislány korában elhatározta, hogy solymász lesz: megtanulta a rejtélyes szakkifejezéseket, és elolvasta a mesterség klasszikusait. Évekkel később, amikor az édesapja meghalt, s őt letaglózta a bánat, fejébe vette, hogy felnevel egy héját, Mabelt. Elszántan látott neki a nehéz és különös feladatnak: a vad és szabad állat idomításának. A Samuel Johnson-díjjal és a Costa Év Könyve díjjal kitüntetett H, mint héja könyörtelenül őszinte beszámoló a gyásszal való megbírkózásról. Emlékekről szól, a természetről és arról, hogy miként lehet összebékíteni az elmúlást az élettel és a szeretettel.