?A Görögtuz nem regény-, hanem cikluscím, amely alá Jókai ?mindenféle igaz hívo népek történetébol? merített elbeszéléseit rendezte. A Görögtuz szövege csak a Nemzeti Kiadás (1897) keretében nyerte el mai formáját? ? írja az Utószóban Gángó Gábor. , Két kisregényt fuz egybe a kötet: mindketto a 19. század elso felében, Oroszországban játszódik. Történelmi hátterük a cári birodalom és a kaukázusi, illetve szibériai népek közötti háborúk. Ezek okára, eseményeire az író azonban csak bevezetésként utal, foként fordulatos mesét, vadregényes tájakon zajló kalandokat akar nyújtani. , Riumin a cári hadsereg ezredese volt, mielott álruhában nekivágott a Kaukázus szorosainak, hogy a leigázatlan hegyi törzsek között megkeresse a hegyvidék titkos aranybányáit. Csak így mentheti meg magát és családját a számuzetésbol: felségárulással vádolják. A világtól elzárt udi tartományban nemcsak az aranytitkot, hanem az ?amazon királyno? szerelmét is megszerzi. Mikor aztán útrakel Izméné nevu kísérojével, a meneküloket a szerelmes uralkodóasszony vízárral pusztítja el. A második írás novellisztikus füzér: Samyl fiai ? cserkesz hercegek ? hallgatják feleségeik elbeszéléseit Irzambekrol, a ?kalmuk? nemzet Szentpétervárra került trónörökösérol. A házassági história, mely a szibériai néptörzs teljes leigázásához vezet, a korabeli orosz politika fortélyos eszközeit példázza. (A Hon címu lapban folytatásokban megjelent írás ? érezhetoen ? befejezetlen maradt.) Jókainak ez a muve régen jelent meg, minden bizonnyal sok olvasó fogja újra felfedezni.