Mit is jelent egy magyar huszonéves lánynak a fekete kontinens egyik legcsodálatosabb országa, Kenya? A fenséges Kilimandzsárón, az öt elrettentő nagy vadon, a rejtelmes szavannán, a lenyűgöző óceánon túl, MINDENT! Kenyában szembesült először az elképesztő nyomorral, a hihetetlen luxussal, a szomjhalál első tüneteivel, a nélkülözéssel, a fejéhez szorított fegyverekkel, az elcsattanó pofonokkal, a halálfélelemmel, azzal, hogy talán soha többé nem láthatja szeretteit. Azzal, hogy a kenyai gyerekek még soha nem látták magukat tükörben vagy fényképen, a cukorkát papírostul akarták megenni, de 4-5 évesen már három nyelven beszéltek. Mindennek ellenére boldogok, a mának élnek, ismeretlen számukra a stressz, nincs órájuk, mert az időnek nincs jelentősége. Megtapasztalta az egyenlítő különös éghajlatát, sok barátot szerzett, megismerkedett a kenyai szórakozási lehetőségekkel és a bürokráciával is. Különleges ételeiket különleges módon fogyasztotta. Aktív résztvevője lehetett a maszájok és a törzsi népek jellegzetes táncának, megismerhette az ő mindennapi életüket.