A magyar fővárosban 1956 októberében kirobbant forradalom hatására Budapest a nemzetközi érdeklődés középpontjába került: a város hétköznapi terei, mindennapi helyszínei egyszerre világpolitikai jelentőségű tanácskozások témái lettek, és az utcákon készült képek bejárták a világsajtót. A megtapasztalt szabadság élménye, a forradalom történetei - és nem egy esetben az októberi napokhoz kapcsolódó mítoszok - a magyar közemlékezetben is kitörölhetetlenül összekapcsolódtak a városi terekkel. Az események óta eltelt hatvan esztendő alatt Budapest arculata alapvetően változott meg, bár néhány helyszín továbbra is elevenen őrzi a forradalom emlékezetét. Tabajdi Gábor új történelmi útikalauza arra vállalkozik, hogy topografikus megközelítésben tárja az olvasó elé az 1956-os forradalom és szabadságharc nevezetes eseményeit és a ma is használatos városi terek azóta javarészt feledésbe merült történeteit. Olyan fővárosi helyszínekre is elkalauzol minket, amelyek sokkal kevésbé állnak reflektorfényben, mint a múltidézés jól ismert terei. Az elfoglalt közterek, a hatalmi központok, a mindennapok helyszínei vagy épp a harcterek leírásait olvasva átfogó képet kaphatunk a korabeli Budapest egészéről, miközben az is kiderül, hogy az október 23-át követő szűk két hétben miként alakult át a nagyváros élete. Az egyes leírások városi séták alapjául is szolgálhatnak, amelyekre vállalkozva a kötet kilenc térképe is segíti a tájékozódást.