"Sade levelezése a börtönben ülő rabé. Az a funkciója, hogy bizotítsa a túlélés érzelmi és anyagi előfeltételeit; ebből a szempontból Sade-nak, tulajdon kifejezésével élve, csakugyan a levelezés az "egyetlen horoszkópja"... Ezek a levelek szélsőségesen változó hangulatról éppúgy tudósítanak, mint eltökéltségéről, márpedig ő, minél mostohább vele a sors, annál eltökéltebb." (Chantal Thomas) "Sade az európai kultúrában kezdettől ott lappangó, de az intézumények, a vallások és az ideológiák által mindig visszafojtott anarchikus szabadságvágyat engedi érvényre jutni: a halál elviselhetetlenségéből táplálkozó kétségbeesett szenvedély, amelynek birtokában az ember a teljes létezésre nemet mond, valamint a végtelenné táguló tagadásvágya, mely a rabságnak abból az elemi élményéből fakad, hogy az ember még létezése egyetlen bizonyítékának, saját életének sem ura." (Földényi F. László) "Nem véletlen, hogy a szadizmus, mint egy ember nevét viselő egyéni jelenség, az elzárásból, az elzárásban született meg; nem véletlen, hogy Sade minden művén uralkodnak az Erőd, a Zárka, a Kazamaták, a Zárda, a Megközelíthetetlen Sziget képei, amelyek természetszerűen alkotják a megbomlott értelem helyszíneit." (Michel Foucault)