Egy regény, amelyik az első világháború kitörésének hírével maradt félbe, s épp arról mesél, miért is volt  folytathatatlan az előző századforduló békeéveinek világa – ez az 1914-ben írt Jószerencsét. S egy „nemes ponyva” húsz esztendővel később, amelyik ugyanezekbe a békeévekbe lovagoltat egy régvolt,  romantikus figurát, hogy az ő szemével lássuk: vagyonok, tervek és szerelmek mind hazugságra épülnek – ez  a ’36-ban írt Betyár.