1965 tavaszán egész Európát lázba hozta Claude Barma filmsorozata Juliette Grecóval a főszerepben. A színészeket az utcán ostromolták válaszért a mindenkit izgalomban tartó kérdésre: kicsoda Belphegor? Pszichológusok Belphegor-tesztet végeztettek a gyerekekkel, az iskolások nem tudtak aludni, és Belphegort játszottak, néha az akaratlan öngyilkosságig. A belphegorizmus elterjedt az egész világon. A film még mindig sokak emlékezetében él, mint a legnépszerűbb misztikus tévésorozat. Számos alkalommal újra műsorra tűzték és vetítik ma is. Kicsoda Belphegor? Elsősorban moábita isten, akinek a Phegor-hegyen (a mai Jordániában) hódoltak erkölcstelen módon. Ma a franciáknak egy televíziós sorozat - pontosabban már kettő. Az elsőt, a hatvanötöst 1989-ben a Louvre piramisának felavatására kissé korszerűsítették, és tízedik évfordulójára újra vetítették, 1999 áprilisában. A nézőtér zsúfolt volt: Belphegor még mindig sikert arat. És a fantom 2001-ben visszatért a képernyőre, a Sophie Marceau főszereplésével készült új változatot a magyar nézők is csillagos ötösre értékelték. Azóta a Belphegorból rajzfilm is készült. A regényben - melyet Magyarországon eddig még soha nem adtak ki -, akár egy kalandfilm-sorozatban, az események egyre sűrűbben követik egymást, a feszültség fejezetről-fejezetre nő, az olvasó alig várja, hogy előbbre jusson és megtudja a titkot. A Belphegor-láz rendületlenül tartja magát.