Egyaránt tekints a múltba és a jövőbe ahhoz, hogy megtanulj egészségesen élni és így örökségként vitalitást hagyj hátra utódaidnak. Amíg meg nem ismertem David Barker munkásságát, annak a hagyományos elképzelésnek a híve voltam, hogy a krónikus betegségek kialakulása jórészt a szüleinktől örökölt génektől és az általunk választott életmódtól függ. A kérdést azonban ma más szemmel nézem. Valóban érintettek ebben génjeink is, de inkább olyan szinten, mint egy film főszereplői. A genom szempontjából az epigenomot tekinthetjük a filmrendezőnek, aki meghatározza, hogy az egyes gének mikor lépnek a színre. Korábban a vita arról szólt, hogy vajon a természet adta gének vagy a táplálkozás hatásai erősebbek, mintha két egymás ellen harcoló tábort alkotnának. Az epigenetika tudományának köszönhetően tudjuk, hogy az életmód jelentős szerepet játszik a krónikus betegségek kialakulásában, de nem egészen úgy, ahogy azt korábban gondoltuk. Génjeink és az életmód szorosan összefonódnak, jusson eszünkbe a kettős hélix képe. A DNS két párhuzamos szálához hasonlóan a természet adta gének és a táplálkozás szoros kapcsolatban állnak egymással, és ez életünk minden területére kihat. Sőt hatásuk nem ér véget a szüleiddel és veled, hanem generációkon át terjed. – Judith Finlayson