Néha egy kitérő mutatja meg a hazavezető utat. Jancy Wilson tervei között nem szerepelt, hogy pénztelenül és munka nélkül ismét a texasi Pick nevű kisvárosban kössön ki. Ám mégis itt találja magát, azt figyelve, ahogy az autója a szeme láttára szó szerint füstbe megy – és vele a reménye is, hogy eljusson az unokatestvéréhez Louisianába. Amikor megpillantja a „Kisegítőt felveszünk" hirdetményt a régimódi Eperszív Étkezde ablakában, feltámad benne annak a két évnek az emléke, amit tinédzser korában itt töltött Pickben. Ez – meg az étkezde híres epres kosárkájának csábítása – elég, hogy bemenjen, és megvesse a lábát... de csak átmenetileg. Jancy, mivel olyan szülők nevelték, akik sehol sem telepedtek le hosszú időre, nem tanulta meg, milyen az, ha valahol gyökeret ereszt az ember. Most, hogy magával ragadja ennek a fura kis közösségnek a szeretete – meg egy feltámadó, régi érzelem –, kezdi otthon érezni magát ezen a helyen. Barátokat szerez, sőt, megtapasztalja a szerelem édességét is. Ám amikor a városka léte veszélybe kerül, Jancy tudja, hogy a legendás epres kosárkánál többre lesz szükség a megmentéséhez. Tud-e harcolni ezért a texasi kisvárosért, tudva, hogy talán nem is marad itt örökre?