Miután a vőlegénye váratlanul – és meglehetősen csúnyán – szakít Libbyvel, a lány szíve összetörik, az élete pedig romokban hever. Londonba utazik, hogy a nővéréhez költözzön, amíg valahogy össze nem szedi magát. A csomagoktól roskadozó lány felküzdi magát egy piros, emeletes busz felső szintjére, és lehuppan egy idős férfi mellé. A nyugdíjas Frank elmeséli neki, hogy 1962-ben ugyanezen a járaton találkozott egy lánnyal, akinek gyönyörű vörös haja volt, akárcsak Libbynek. Hosszasan beszélgettek, ám soha többé nem találkoztak, Frank ugyanis elveszítette a jegyet, amelyre az ismeretlen lány a számát írta. Az elmúlt hatvan évben a férfi mindennap felszállt ugyanerre a buszra, hátha újra felbukkan a titokzatos lány, akit a lelki társának érzett. Libby mindennél jobban szeretné, ha Frank még egyszer láthatná az elveszett szerelmét, ezért egy szokatlan társ segítségével munkához lát. A kutatás során Libby arra is rájön, mennyire fontos, hogy megragadja a saját esélyét a boldogságra – mielőtt még túl késő lenne.