A két világháború közötti magyar külpolitikát meghatározó revíziós törekvések 1937-1938 fordulóján kerültek közel a megvalósításhoz, amikor Németország erőteljes diplomáciai és katonai nyomást gyakorolt Ausztriára és Csehszlovákiára. Az Anschluss után a világháború kockázatát is magában hordó csehszlovák válságot a müncheni szerződéssel átmenetileg "megoldották". A szerződés "kiegészítő nyilatkozatai" lehetővé tették Magyarország és Lengyelország számára etnikai alapú revíziós követeléseik megvalósítását. Olaszország egyértelműen, Németország feltételesen támogatta, London és Párizs hallgatólagosan tudomásul vette a magyar igényeket. Az első bécsi döntés szinte minden - 1910-ben magyar többségű - szlovákiai és kárpátaljai területet visszaadott Magyarországnak. Csehszlovákia felszámolásával (1939. március 14-15.) egy időben a magyar kormány megkapta Hitler hozzájárulását Kárpátalja döntő többségében ruszin-ukrán részeinek katonai "birtokbavételére" is. Kötetünkben az első bécsi döntés nemzetközi diplomáciatörténeti forrásaiból adunk válogatást magyar nyelven. A DVD-mellékletben az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának gyűjteményeiből a "bécsi határok" kialakítását tükröző korabeli térképeket, valamint az 1938. októberi diplomáciai játszma Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található dokumentumainak másolatát közöljük.