Josephus a mai olvasó számára elsősorban A zsidó háború krónikásaként ismert, ő maga azonban élete fő művének a jelen kötetet tekintette. Ebben a munkájában összefoglalta a zsidók történetét „az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedik évéig” – azaz saját koráig. Kötetünkben az ótestamentumi történeteket elbeszélő első tíz könyv elhagyásával, a mű valóban történeti jellegű és értékű második részét közöljük: a XI-XX. könyvet, amely a zsidók történetének hat évszázadáról (a babiloni fogságból való visszatéréstől a „zsidó háború” kitöréséig) ad áttekintést, s ugyanekkor részletes ismereteket nyújt a római és a parthus birodalom történetéből is. „Ez a művem tartalmazza a zsidó nép történetét az első ember megteremtésétől kezdve Nero császár uralkodásának tizenkettedig évéig; elmondja, mi történt a zsidókkal Egyiptomban, Syriában és Palesztinában, továbbá, hogy hogyan sanyargatták őket az asszírok és a babiloniak, azután a perzsák és a makedónok, és végül hogyan igázták le a rómaiak. Azt hiszem, mindezt hitelesen írtam meg…” Josephus Flavius