Részlet a könyvből: – Bet! – Beth! – Besz! – Betsey! – Betty! Igy hangzottak a nevek, melyek szép sorjában eredtek az Ilonavár pompás terméből a mi különös szokása volt Sam testvérnek és Sib testvérnek, mikor falusi házuk vezetőjét szólitották. Az Erzsébet névnek eme családias megröviditései azonban ép oly hatás nélkül hangzottak el e pillanatban, akár csak teljes nevén szólitotta volna valaki azok viselőjét. Megjelent ellenben a szalon ajtajában Patridge intendáns, skót sapkáját kezében tartva. Patridge két barátságos arczu urhoz intézte szavait, kik a nagy ablak mélyedésében ültek, mely három festett táblájával a ház homlokzatából kiszögellett. - Az urak Besz asszonyt hivták, mondá, Besz asszony azonban nincs itthon. – Hát hol van, Patridge? – Miss Campbellt kiséri, ki a parkban sétálgat. Az urak egyikének intésére Patridge méltósággal visszavonult. Sam és Sib testvérek – tulajdonképen Sámuel és Sebestyén – Miss Campbell nagybátyái voltak. Régi nemzetségü, a felvidék ősi családjából származó skótok, együttesen százhuszévesek, mindössze tizenöt havi korkülönbséggel az idősb Sam és fiatalabb Sib közt...