Szorongás - talán a legalapvetőbb emberi emóció. Központi szerepet játszik az érzelmi élet, az emberi személyiség szerveződésében; "normális" mértéke nélkülözhetetlen a sikeres alkalmazkodáshoz - és amennyire alapvető és nélkülözhetetlen, éppen annyira rengeteg szenvedés és baj forrása is, ha elféktelenedik, ha "uralkodni" kezd az egyénen, ha a kelleténél jobban "beleszól" annak életébe. A modern, fejlett világban tíz- és százmilliók szenvednek különféle szorongásos zavarban. Olyan sokan, hogy talán nem túlzás korunkat a szorongás korának nevezni és a szorongás jelentőségének emelkedését, a sokféle társas struktúrába préselt "modern" ember fátumaként, a magasan szervezett civilizáció következményének tartani - pedig valószínűleg csupán megszépítő illúzió az, hogy a természeti népek kevesebb szorongással s boldogabban élhetnek. Hiszen, amint azt Beck és Emery professzorok méltán világhíressé vált könyvükben demonstrálják, a szorongás jelensége megkerülhetetlenül összefügg az emberi lény fundamentális működéseivel. Ez a könyv, amit kezében tart a tisztelt Olvasó, gyökeres szemléleti változást jelentett a szorongásról és a szorongásos zavarokról alkotott pszichológiai elképzelésekben. Ha a Beck vezette munkacsoportnak a tudományos felfogásra gyakorolt hatását tekintjük, túlzás nélkül állítható, hogy munkájuk, s benne ennek a kötetnek a megjelenése 1985-ben forradalmi jelentőségű volt - és valóban, a pszichológiatörténet azt az időszakot mindmáig "a kognitív forradalom" néven tartja számon. A kognitív lélektan más perspektívából próbálja megérteni a szorongás jelenségét és jelentőségét, s ennek a szemléletváltásnak messzemenő következményei vannak a klinikai gyakorlatra, a gyógyításra is. Fő tézise, hogy az emberi adaptáció legfontosabb folyamata a szervezetet elérő információk feldolgozása. Amikor ebben a mechanizmusban, a kognícióban zavar áll be, az következményesen érzelmi és viselkedési zavart fog okozni. A kognitív szemlélet azt állítja, hogy az információ-feldolgozási "hiba" korrekciója révén az érzésekben és a viselkedésben megfigyelhető zavarok is enyhíthetők, illetve megszüntethetők. A könyv ennek a látszólag nem túl bonyolult tézisnek igen részletes, tudományosan abszolút hiteles és meggyőző bizonyítékát adja. Első részét írta Aaron T. Beck; ebben bemutatja a különféle szorongásos zavarok és fóbiák klinikai megjelenését, részletesen megtárgyalva azoknak a rendszereknek a szerepét, amelyek - noha eredetileg az élő szervezet védelmére alakultak ki, mégis - az egyén ellen dolgoznak. Ennek lényege, hogy a szorongásos zavar a kognitív folyamatok által irányított túlélési mechanizmus részjelensége. A második, G. Emery által írott rész a szorongásos zavarok és fóbiák kognitív modellje alapján kidolgozott terápiás programot, a követendő stratégiákat és az alkalmazható taktikákat mutatja be. Kézikönyvszerű részletességgel találjuk meg itt a kognitív átstrukturálás mindkét szintjének és az egyes szorongásos zavarok kezelésében bevált technikáknak a tárgyalását, mégpedig bőséges klinikai anyag kíséretében. A hozott klinikai példák a Philadelphiai Kognitív Terápiás Központból származnak, amely a szorongásos zavarok kezelésében szorosan együttműködött a kutatókkal.