Mitől képesek az emberek halomra gyilkolni egymást - ahogy Madách mondja, egy "i" miatt -, mitől függ, hogy a közös kultúra, a közös lakóterület vagy a közös osztályhelyzet (vagy valami más) közössége határozza meg inkább valaki identitását; mitől függ, hogy hiszünk-e a lélekben, vagy sem; hogy kiülünk-e az erkélyünkre, vagy lomokkal zsúfoljuk tele; hogy hogyan néz ki egy igazgatói iroda; hogy milyen szavakkal dicsérjük meg, s miért korholjuk gyermekeinket; miért okozhat nemzedékek közötti ütközést az asztali viselkedés; mitől függ, hogy mekkora jelentőséget tulajdonítunk a szexualitásnak; hogy mikor akarunk modernizálódni, és mikor preferáljuk a múlt értékeit; hogy egyáltalán mit látunk, mit veszünk észre a világban; hogy szolgálni, leigázni vagy védeni akarjuk a természetet; hogy mit játszunk; melyik korstílus tetszik és melyik taszít; hogy mi kerül bele egy regény filmes adaptációjába...? Mindezen - egymástól igencsak különböző és különböző súlyú - jelenség az emberi lét szimbolikus vonásainak meghatározó jelentőségét tanúsítja. Egész életünkben szimbolikus megnyilvánulások elemzésével foglalkoztunk. Ez a könyv különböző kutatásaink összefoglalása. Alapvető célunk megérteni és megértetni a világ szimbolikus megközelítésének sajátosságait, természetét és működését, s mivel a szimbólumhasználat mind a világ megismerésének, mind mások befolyásolásának igen hatékony eszköze, rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minél több ember - lehetőleg mindenki - képes legyen tudatosan használni ezt az eszközt, s másfelől, képes legyen felismerni, amikor ezen eszköz felhasználásával mások befolyásolni próbálják. De talán a legfontosabb az, hogy a szimbolikus gondolkodás az egyik legalkalmasabb formája a különböző emberi nézőpontok szintetizálásának is, s így a versengés társadalmából a szinergia társadalmába átvezető folyamat adekvát megközelítési módja is lehet.