A szabadság szomorúsága, amely a Grendel Lajos művei című sorozat második novellás kötete, csaknem harminc év (1969-1997) elbeszéléseiből válogat, közülük több is először jelenik meg könyvalakban. Az író itt összegyűjtött írásaiban elsősorban a lét felfokozott átélésének élményét, az ebből eredő létállapotokat fürkészi, miközben megpróbál eligazodni a valóság, az erkölcs, a szabadság és az idő egymást keresztező, egymásba nyúló filozófiai folyosóinak útvesztőjében. A történetekben hétköznapi problémák sorát boncolgatja, amelyek az ismétlődés, a lényegtelenség, a megoldhatatlanság és a sorsszerűség kategóriái felől épülnek fel. Grendel, a lírikus prózát íróktól eltérően, az ún. objektív próza művelésére tesz kísérletet. Figyelmét a drámai pillanatok megragadására, az elbeszélés cselekményének határeseteire összpontosítja.