Talán nincs még egy olyan tudományág, ahol annyi tévhit, meggyőződés és rögeszme keringene, mint a nyelvészet. Kicsit olyan ez, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, mindenki jobban tudja. Mindenkinek van egy tuti biztos elmélete, hogy miként is kezdtek beszélni az őseink, honnan ered a nyelvünk, milyen kacskaringós úton jutottunk el az első mondatig. A svéd nyelvész, Sverker Johansson, aki már 2006 óta foglalkozik a nyelv eredetének kérdésével, igazi nyomozó módjára keresi a kulcskérdésekre a megfelelő válaszokat. Nyomozása számos tudományterületet felölel, mivel a nyomok az evolúciós biológia, paleoantropológia, régészet, primatológia, genetika, anatómia, etológia, neurológia, pszichológia és szociálantropológia területein át vezetnek. Éppen olyan fontos nyom az énekesmadarak trillázása, mint a jobbkezesség kérdése. A nyelv eredetéről azért is verseng a letehetetlen krimikkel, mert Sverker érvelése mindvégig kristálytiszta, nem nélkülözi a finom humort, és lebilincselően magyarázza el a legbonyolultabbnak tűnő problémákat is, így egy pillanatig sem veszíti el az olvasó figyelmét. Műve, amelyet sokan Yuval Noah Harari Sapiens – Az emberiség rövid történeté-hez hasonlították, elképesztő tárgyi tudást mozgat meg. Sverker állatvilágból hozott példái, tanulságos kitérői és lényegre törő kérdései mindenkit el fognak gondolkodtatni – nemcsak a nyelv eredetével kapcsolatban, hanem arról is, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk.