Kovács István költő, történész, polonista és diplomata az 1960-as években, a Kilencek alkotócsoport tagjaként kezdte költői pályáját. Lírikusi életművét kezdetektől a gondolati erő, a történeti és filozófiai látásmód, valamint a különböző stílustörekvések értékeinek bátor ötvözése jellemezte. Társadalomkritikai és sorselemző szelleme termékenyen integrálta a látomásos-metaforikus, a tárgyias és az avantgard örökségű költészet vonásait. A nemzeti sors és a személyiség, a világmindenség és az emberi kapcsolatok, a történelem és a lélek azonos intenzitással adták művei tárgyát. A rendszerváltást követően hazánk varsói nagykövetségének kulturális tanácsosaként, majd krakkói főkonzulként dolgozó, 2003-ban Krakkó díszpolgárává avatott diplomata költői tevékenysége kultúrdiplomáciai küldetése idején is magas színvonalon folytatódott. A Salföldön élő alkotó eddigi teljes lírai életművét nyújtó gyűjteményes kötet, miközben átfogóan és részletesen tükrözi pályájának állomásait, lélektani, történelmi és poétikai dokumentumot is ad kora mindennapjaiból, küzdelmeiből, kivételes napjairól - és a nemzeti újjászületés történelmi esélyéről.