Az Úr ezerháromszáznegyvenedik esztendejében, az idős Anjou Károly Róbert király uralkodásának őszén a Magyar Királyság erős, szilárd állam. Az uralkodó hosszas küzdelmek után megerősítette a központi hatalmat, felszámolta a főnemesi „kiskirályok” uralmát, és a felvirágzás útjára vezette az országot. Zétényfi András, az ifjú kőfaragó és kőművesmester a királyné egyik kegyencének zaklatásai miatt kénytelen elhagyni szülőhelye várát és biztos megélhetését. A Zemplén és a Bükk környékén vándorolva előbb a szentléleki kolostor pálos szerzeteseivel ismerkedik meg, majd az upponyi Dede-vár megerősítésénél kap munkát, ám hamarosan innen is mennie kell. Perényi Bulcsú, Szád-vár ura, az ifjú kisnemes leghőbb vágya, hogy a király lovagjává váljon, és miközben szerény birtokait igazgatja, izgatottan készül a hamarosan megrendezésre kerülő vitézi tornára és a trónörökös, Lajos herceg váratlanul bejelentett vadászatára. Mindeközben húga, a szép Villő sorra utasítja el nemesi kérőit, bírva betegeskedő édesanyjuk ígéretét, hogy maga választhatja meg jövendőbelijét. Bebek László, Csorba-kő ura súlyos adósságokkal küzd, és végső kétségbeesésében a Rudabányáról a királyi kincstárba útnak indított ezüstrudakra veti szemét. És mindeközben a sűrű erdők mélyén ott rejtőzik egy könyörtelen haramia, aki csak ura parancsára vár, hogy beteljesítse annak a gyermek trónörökösök életére törő Zách Felicián és családja kivégzése miatt forralt bosszúját…  Bónizs Róbert regénye kiterjedt kutatómunkán alapuló, rendkívül olvasmányos és hangulatos tükre a XIV. századi Magyar Királyság életének. A puszta történelmi tényeken túl élethű képet fest a vidéki nemesség és köznép életéről, szokásairól, hétköznapjairól és ünnepeiről, szerelmeiről és halálos harcairól.