Nadler Herbert a magyar vadásztársadalom megkerülhetetlen alakja. Nevéhez fűződik többek között a „Nadler-pontok” bevezetése, a Fővárosi Állat- és Növénykert igazgatói tiszte, a Természet című lap szerkesztése, és egy időben még a mezőgazdasági főtanácsosi címet is birtokolta. Nemcsak szakavatott munkája és pompás trófeái, de irodalmi munkássága is nagyban hozzájárult tekintélye öregbítéséhez, cikkeivel és könyveivel jelentősen gazdagította a vadászirodalmat. Írásainak elsődleges forrásanyagát nagyrészt naplói jelentik, amelyekben német és magyar nyelven, közel háromezer vadászattal eltöltött nap eseményeit rögzítette. E kötet az 1937-es és 1938-as éveket megörökítő naplóbejegyzéseket tartalmazza, amelyek korábban Dr. Oroszi Sándor szerkesztésében is megjelentek az Erdészettörténeti közlemények című sorozat részeként. Nadler Herbert kitartó és etikus vadász volt, a természet és a vadak jó ismerője. Feljegyzéseiben a „szép, derűs és jól rendezett” vadűzések mellett kendőzetlenül írt a középszerű vagy épp meddő vadászatokról, a mámoros sikerélmények mellett a bosszantó hibákról, továbbá az időjárás és a vadászszerencse szeszélyességéről is, ily módon a vadászélmények teljes palettáját vonultatva fel szókimondóan, lényegre törően, mégis olvasmányosan.